CarbLoaded: A Culture Dying to Eat
A képgaléria ahogy ma történtek a dolgok. Míg Zember a kicsi szoba villanyszerelésével foglalkozott én puzzleztam a kagylóval. Elsőre nem nézett ki valami biztatónak, rengeteg darab, meg kis izé volt […]
Most, hogy még improvizált konyhánk sincs, kiderült, hogy kaja sincs 😀 Így tegnap este elég éhesen ácsorogtam a hűtő előtt, egy adag darált hússal és nem volt hol elkészíteni. Így […]
A nyolcadik. És vagy tíz éve vagyunk együtt. Néha olyan furcsának és hihetetlennek tűnik. Mintha nem telt volna el ennyi idő. Még mindig olyan érzés mintha csak nemrég kezdődött volna […]
Rettenetes nagy porral jár a flexxel való vágás. A falon ki kellett vágni a villanyszerelés járatait. Ez első kép a vágás utáni helyzetet mutatja. A konyhaszekrény modul karton csomagolásával […]
Holnap majd készítek fotót egy kezeletlen darabról is. Szép lesz ha megszárad, nem is fog látszani a lakkozás. Remélhetőleg így jobban bírja majd strapát.
Napok óta nem néztem meg mennyi pénz áll rendelkezésünkre. Mert kevés. Inkább nem nézem meg. Majd az ikeába indulás előtt megnézem és kiveszünk a vésztartalékból. Aztán majd visszatesszük. Ahhoz nem […]
Ezen a héten egészen keveset ettünk. Voltak napok, hogy csak egyszer, néha kétszer, de az appnak köszönhetően jól betartottuk az evés/nem evés órákat. És fura mód alig voltunk éhesek. Mondanám […]
A javítást egészen sikeresnek tudom mondani 😀 Most pont úgy néz ki mintha egy göcs lett volna a fában, ahogy felette pont van is. Mivel ez csak félig fog kilógni […]
Ismét agyvérzés kerülgetett mindkettőnket… Zember a lyuk visszatömésével kezdte. Amíg ő bügyürgette ezt a sarkot, addig én harmadik réteggel lekentem az előszobát. Félig kitakarítottam, a másik fele majd holnap. Majd […]
Valami két vagy három hete kezdődött… amikor elkezdtünk két édesítőszer picula helyett csak egyet tenni a kávéba. Az elején fura volt, a kávé alig alig édes, de hozzászoktunk. Majd jöttek […]
Nagyon jó ez az app… A zöld “oszlopok” jelzik azokat az órákat ami alatt nem ettünk semmit. Semmiféle nassolás, semmiféle falatka, de még kávé is cukor meg tej nélkül. A […]
Adott a Gmail app, ami egy email program, és ennek segítségével ugye a gmail és az egyéb emaileket egy kupacban lehet nézegetni. Ha több emailt kezel az ember, ideális. Igen ám, csak eszedbe ne jusson jelszót cserélni, mert a kálvária elkezdődik.
Első körben, lehetetlen a gmailen belül ennek az email címnek kicserélni a jelszavát. Valami véget nem érő körkörös ciklusba kerül, next, error, proceed anyway, edit, next error, proceed anyway között. Kilép, vissalép, meggondol, befejez, abbahagy nem létezik. Aztán mikor az ember összes töke tele lesz már ezzel – mert a beállítások jók – hiszen az Outlookban pont ezekre alapozva működött minden – akkor appból kilép, visszalép és kezdi elölről, hátha valahol mégis elrontotta. De nem, ugyanaz a véget nem érő ciklus kezdődik el. Jó, akkor törlöm a kontót és újra adom, hiszen semmi nem vész el, az emailok máshol vannak tárolva. És elkezdődik a kálvária no2. Hol a lófaszba kell letörölni a kontót? Mert gmailen belül – az appon belül, amihez hozzá lett adva a kontó ilyen funkció nincs. Hiába keresem az összes logikus helyen “settings”… erre utaló gomb nem létezik. És akkor az egész művelet úgy kezdődik, hogy google search “how to delete email account from gmail”, mint valami dedós… A megoldás hamar megvan. Menj a telefon FŐ settings helyére, ott is keresd meg az Advanced Settings al oldalt, majd itt megtalálod a bizonyos email kontó letörlésére a gombot.
WHO THE FUCK INVENTED THIS SHIT?????
Zember barátja rendelt valami ikeás cuccokat, megvettük neki és postáztuk. Voltunk vásárolni is… kaja, meg háztartási lifisz lófaszok. Nagyon drága az élelmiszer 🙁 okés, hogy pár napra valót beszereztünk és […]
Döntések döntések és megint csak döntések. Próbálok okos lenni, de már nem igazán hiszek abban, hogy hosszú távon minden jelenlegi döntés jónak is fog bizonyulni. Sőt, már egyenesen úgy állok […]
Annyira jó érzés minden este egy picit megnézni a haladást. Igaz, hogy tipegő léptekkel, de mikor haladunk én nagyon boldog vagyok. A mai nap történései: Én lefestettem az előszobát, de […]
Mit lehet, szabad, illik, kell tenni olyankor amikor úgy gondolod, hogy valaki, akihez neked az égvilágon SEMMI közöd egyszerűen a vesztébe rohan, mert mindenféle okoskodók hülye információval tömték tele a […]
Szerda este dolgoztunk egy keveset a számítógépen, majd megnéztünk egy sorozatot és Zember ismét visszament számítógépen működni. Nekem nem volt semmi különösebb dolgom, így valami “saját” sorozatot nézegettem, miközben ikeában […]
A Portugalete nevű Spanyol városban – valahol Bilbao mellett – egy 94 éves nénike elment a rokonaihoz. Mikor hazaérkezett, idegen emberek laktak a lakásában, ki volt cserélve a zár. “Okupa” a neve ennek a tevékenységnek. Magyarul mondva beköltöznek valaki lakásába idegenek, mert a törvény megengedi, és a lakás hivatalos tulajdonosa nem tud semmit tenni ellene, mint feljelenteni őket és megvárni, hogy a törvény kerekei igen lassan elkezdjenek mozogni. Hónapokba telhet amíg történik valami. Ha a “tevékenységbe” gyerekes család kezd bele, az esély, hogy hamar megoldódjon a gond elég kicsi lévén, hogy a gyereket még több törvény védi. Logikus nyilván az lenne, hogy a rendőrség azonnal bemegy, összeszedi a betöröket, a gyereket szépen intézeti körülmények között elhelyezi biztonságba és a tulajdonosnak vissza adja a tulajdonát.
Nos ebben az esetben mindenki vállat vont a jogi vonalon. De a település népessége erősen felhördült. Szerintem és minden épp eszű ember szerint jogosan. Összegyűltek a ház előtt és nem voltak hajlandóak elmenni onnan. Mint látható a képen is – a rendőrök feladata, hogy a betolakodó szemeteket védi, nehogy meglincseljék őket a népek. Végül a nyomásnak köszönhetően rendőrségi védelemmel elhagyták a lakást és a 94 éves nénike visszatérhetett a SAJÁT otthonába.
Ez így egyszerűen borzalmas. Borzalmas, mert nagyon nagyon igazságtalan. És kb ezekért az esetleges történésekért voltam hajlandó baszottul jó ajtót venni. Bár azt tudom, hogy tolvaj ellen nincsen zár, de azt is tudom, hogy én legalább megtettem minden tőlem telhetőt, hogy ne legyen senkinek se könnyű dolga. Bele se merek gondolni, hogy elmész valahova két hétre és nem hogy kiraboltak… lófasz, azt még túléli az ember, sír egyet a sarokban és elkezdi vissza építeni azt amije megmaradt… de itt nincs amit vissza építsél… Ja és a törvény azt is szépen kimondja, hogy nem vághatod le a vizet, villanyt és igazából tehetetlenül kell szemlélned, ahogyan senkiházik élnek a házadban, s fizeted nekik a villanyt meg a szolgáltatásokat is.
Huh…. megy ez mint a pofoncsapás… Zember a kicsi szobával kezdte, lekaparta a falakat, majd lekente a külső falat valami spéci penész elleni kencével. Ez a fala kapott valami beázásokat, […]
Amikor magad és sűrűn lakott tömbházak mellett megyünk el gyakran felnézek és próbálom elképzelni az életeket ezekben a “kockákban”… “Lehetnek-e az emberek egyáltalán boldogok ha tömbházban lakna??” – fogalmazódik meg […]
fogok készíteni. valahonnan a netről mentett kép és ötlet
Fúrógép… Szekrényt szerelünk… Csavargatom csavargatom a csavarokat… Egyzer csak krrrrfjrrrr. Wtf? Az akkus fúrógép remekül működött…krrrrfjrrrr krrrrfjrrrr… erősen berekedt… Mondom Zembernek, visszük vissza… Erre elkezd akadékoskodni, hogy… de hát leejtette […]
A bal kezem kis ujján van egy gyűrű… Kb tíz eve hordom. Ma muszáj volt áttennem a jobb kezemre…úgy látszik az a kis ujjam vastagabb. A bal kezemről esik le. […]
Ma is haladtunk ezerrel… Első körben lecsiszoltam az ablak melletti részt és a fém dísz melletti részt, majd lefestettem a falat. Holnap majd kenek még egy réteget, oszt jól van. […]