Borzalmas


A barátaink leányzója pont egy reklámot bámul: valami baba, ami mellé jár adventi naptár és minden nap kibontható egy újabb borzadály műanyag ruha, vagy valami hozzávaló. Az egész rettenetesen rémes műanyag szar… még a terméket bemutató csaj kezén a műköröm is borzadály. Ezt én egyszerűen az agymosás kategóriába tenném és nem értem, hogy van megengedve, hogy műsoron legyen. Nem egyéb mint reklám egy borzalmas terméknek.

Közben megtaláltam… erről a brozadályról van szó:

Tekergés


Ma indiai étteremben ebédeltünk, (Si. és M) barátaink hívtak meg. Ez is ilyen “all you can eat” kajálda volt, nem elképesztően nagy választékkal, de megfelelően lehetett több félét kóstolni.  Finom volt, a hely elegáns, tiszta. Aránylag könnyen megközelíthető, egy fő úton van és mellette van egy fűszerekkel ellátott indiai bolt, ami nagy öröm, mindenféle “hikimikit” tudok majd ott venni ami a helyi boltokban nem igazán van. Hazafele jövet megnéztünk egy kis kikötő-várost, néha úgy becézik, hogy Valencia Velencéje, jópofa hely, egy kávét megért. Már régóta szerettem volna megnézni, de valahogy mindig elkerültük a helyet. Ez az út nekünk kissé kiesik, nem járunk arra mivel pont a város közepébe lehet itt bejutni és emiatt állandóak a torlódások.

Amint hazaértünk láttunk két zöld világító mellényes embert, az egyik a létrán szerelt valamit az optikai kábel dobozba a másik mellette asszisztált, így beszélgettünk velük, megkérdeztük, hogy akkor ez most tényleg optikai kábel vagy mi. A válasz az volt, hogy igen. Jó hír, hogy a tömbházunk falán már be van kötve, mondhatni most már csak hetek kérdése amíg nekünk is remélhetőleg élhető internetünk lesz!!!

Nem sokkal a kajálás után veszettül elkezdett égni a belem, pedig  alig ettem két kanálnyi rizst és két naan kenyeret 🙁  Még jó, hogy van itthon porom ez ellen, ami hamar megoldja, de rém kellemetlen.

Holnap dél fele indulunk Oliva fele, szombaton már megvan a program, flekkenezés, vasárnap karácsonyfa díszítés*,  hétfőn érkezünk majd csak haza valamikor, de előtte benézünk az Ikeába is, meg a Bauhausba is.

* a barátaink valami fura okból kifolyólag december elején diszítik fel a karácsonyfát….

Ah…


Beleszerettem egy házba. Teljesen reménytelen az ügy 🙂 elsősorban 700 kilométerre van tőlünk, és egy olyan vidéken ahol semmi nincs még a közelben sem. A ház meg kb 4x nagyobb mint amire nekünk szükségünk lenne. De fél napot azért álmodoztam róla. Rettenetesen rossz állapotban van, ellenben rendelkezik egy olyan jellegzetességgel amit én egyszerűen imádok: a ház körbe vesz egy picike kis belső udvart. Szerencsére Zember megígérte, hogy akármennyire messze is van, felesleges és hülye ötlet, ha megnyerjük a lottó nyereményt akkor bizony megveszi nekem 😀

Valami van a szememmel


Jobban mondva a szemhéjammal. Olyan mintha árpa készülődne de ez belül van. Kis pattanásra hasonlít. Jó piros a szemhéjam belül. Fájni nem fáj különösebben, de azért kellemetlen. Kissé viszket is. Még egy két napig hagyom, utána talán mégis el kéne menni egy szemorvoshoz.