Salamanca elmaradt…
Uff… a tegnap megszületett egy döntés ami kicsit engem is váratlanul ért… NEM MEGYÜNK. Majd legközelebb. Mindeddig olyan volt a kilátás, hogy megyünk. Beszélgettünk az esetleges lemondási okról Zemberrel a […]
Tovább
Márciusi “kiruccanás”…
Még nem mondtam le a salamancai menetelt. Látom, hogy kedvenc “katasztrófa térképem” nagyon gyatrán pirosodik, teljesen lehangoló ez az egész 😀 Hát hogy lehet így rémülni meg rettegni ha alig […]
Tovább
Megmondom nektek az őszintét… amikor egyik másik kedvenc blogom arról ír, hogy ő hamarosan bezár, befejezi, olyan hirtelen méreg fut át rajtam, hogy ihaj csuhaj. Na jó, bezzeg eddig mi olvastunk, megosztottad velünk az életed apróságait és utána ilyen csúfos módon kizársz??? Hogy is mered? Hogy képzeled. De közben tudom, hogy ez csak egy olyan hülye hisztis reakció részemről, aminek igazából SEMMI alapja nincs. Meg persze mi alapon hisztizek én, akiről esetleg nincs is tudomásuk, hogy olvasom az életük történéseit. Mindenkinek szíve joga bezárni, abbahagyni és még csak meg se kell mondania nekünk, ha így tesz. De igenis, az, hogy egyik másik kedvenc blog abbahagyja, az valahol a másik oldalon veszteséggé válik. Furcsa ez a virtuális világ. Egy egy szelet valakinek a napjából, egy kis foszlány hogy mit érez a másik ember adott körülmények között. Olyan mint egy regény amiből igazából azt értünk amit mi képesek vagyunk felfogni. A többi már fikció.
Ne zárjatok be 🙁
P.S. Mindenki azt csinál amit akar. De lesznek és vannak blogok amelyek hiányozni fognak.
Akik a Micimackó Módszer szerint járnak el, úgy találják majd, hogy efféle már velük is jó néhányszor megesett. Nehéz megmagyarázni – csak példával lehet – de így van. A dolgok mindig épp a kellő időben, a kellő módon történnek. Legalább is olyankor, ha hagyjuk, hogy megtörténjenek, amikor együttműködünk a körülményekkel, ahelyett hogy így szólnánk: “Ez kész képtelenség, ez így nem mehet”, és majd összetörjük magunkat, hogy minden másképpen történjék. Ha a Dolgok Működési Módszerével összhangban állunk, akkor minden a kellő módon működik, gondoljunk közben bármit is efelől. Később, a történtekre visszanézve így szólunk: “Ó, most értem csak! Annak azért kellett megtörténnie, hogy ez megtörténhessen, és ez azért történt így és így, hogy az megtörténhessen…” És ekkor rájövünk, hogy ha megtettünk volna minden tőlünk telhetőt, akkor sem jutottunk volna jobb eredményre, és hogyha még erőlködtünk is volna, nagy-nagy összevisszaság sült volna ki belőle
Micimackó és a Tao
…
Micimackó MódszerTovább »
Bréking nyúz. 99 éves a harmadik koronavírus áldozat !
Tovább
Nem fáj…
Nem te kenyér, nem te cukor – semmi ezekből, alkoholozás ugyan volt (irgum burgum, jól esett na…) de ennyi idő alatt a legmélyebb hasadás begyógyult. A mutató ujjam mintha lohadna, […]
Tovább
“na most akkor mondjátok meg nagyokosok mi legyen”
hehe, van ilyen vers.. ki gondolta volna. Mennyire egyszerű lenne az élet, ha létezne egy varázsgömb amitől meg lehetne kérdezni mi a következő lépés. Aggódva figyelem a koronavírusos híreket, de […]
Tovább
A pofátlanság teteje… Avagy miért és mikor utálom a bicikliseket…
Rövidke videó… két fiszem faszom biciklis ahelyett, hogy az út mellett futó, jó minőségű bicikli úton haladna, ők inkább a fő úton pedáloznak, ráadásul olyan helyen ami félig autópálya kategóriába […]
Tovább
Az angolok…
Mesélek emberekről egy picit… Lyssa és Steve vagány emberek, okosak, jópofák és kedvesek. Őket úgy ismertük meg, hogy a háznál laktunk, a tulaj meg erősködött, hogy még kéne ember – […]
Tovább
Diszkirimináció
Mert ezt akárhogy nézem, ez az. A cikkecske kivonatból: március 9-től aktiválódik az a protokoll miszerint a 21 óra utáni autóbuszok a nők kérésére akárhol megállnak, hogy letegyék őket. Ez […]
Tovább
Jaj fáj fej!
Ughh aggrgghh Szerdán Simonának segítettünk lakást festeni. Az anyja eladta a lakását Bukarestben és vett helyette itt egy másikat. Megkértek, hogy menjünk el segíteni festeni, kaja biztosítva és fizettek is […]
Tovább
Csendes vasárnap
A tegnap este sikeresen “felpakoltuk” anyósékat a repülőre, avagy mentek ők maguktól, nem kicsit izgulva a reptéri forgatagban. Elmutogattuk nekik többször a táblákat, a merre kell menni, mit kell nézni […]
Tovább
Oceanograf
Megvolt a mai nap is. Az Oceanograf tetszett az öregeknek, de mi valami fura okból kifolyólag sokkal kisebbnek éreztük mint korábbi alkalmakkor. Mintha összement volna. Lehet, hogy a novemberi látogatás […]
Tovább
Utolsó jövő – menős nap…
Holnap az utolsó nap anyósék itt tartózkodásából. Valenciába készülünk menni, Oceanograf meglátogatása, utána meg betérünk egy “All you can eat” étterembe. Apóst ide kb felesleges vinni, mert ő annyit eszik […]
Tovább
Elejtett sóhajtozások…
Jelenleg sós napraforgó magot rágcsálok, mellé valami durván édes likőrt iszok – félig kába fejjel – a fáradtságtól – miközben elmélkedek az elmúlt napokról és ilyen olyan elejtett sóhajtozásokról. Meg […]
Tovább
Kimerülten, fáradtan
Fáradtan fekszünk, kelünk 😀 Ma Peniscola látogatása volt kitűzve, de megeredt az eső, és bár nem mondtak kimondottan zuhét… így lemondtuk a mai kiruccanást. Zember nekifogott dolgozni, én teszek veszek […]
Tovább
Day 48 – hétfő
A hétvége is eltelt…egy icipicit fárasztó állandóan együtt lenni az öregekkel. Nem is számítottam másra, úgyhogy nem panasz ez, hanem afféle ténymegállapítás. El vannak káprázódva a helyektől, az utaktól, többször […]
Tovább
Aghhh grrrr
Jó ez az online ruha vásárlás… és kezdem megszeretni a C&A termékeket, elég gyakran kifogtam pár igen jó cuccot erősen jó áron. Még szerencse, hogy nekem nem a divat a […]
Tovább
S akkor ma is volt egy nap
Úgy látszik mégis jó féle módon írtam meg a levelet, mert Suzi beismerte, hogy “bossy” tud lenni néha és hogy neki bizony fogalma se volt, hogy a front end és […]
Tovább
Rövid kis beszámoló mielőtt elalszom állva…
Anyósék megérkeztek, jó volt látni mennyire jó fizikai kondícióban vannak! Após a 80 fele halad, mint szellemi mint testi funkciókat illetőleg jó állapotban van. Anyós 70, ő is fiatalos jól […]
Tovább
Hú… kaja..
Hát… egész nap azon törtem a fejem, hogy vajon mit fogunk enni adni az öregeknek. Mivel ilyen valamivel több mint fél napos kiruccanásokat tervezgetünk, gondolom reggeliznek valamit, majd pakolunk nekik […]
Tovább
Nagytakarítás mocskoséknál…
A mai nap a takarításra volt szánva… Míg Zember az “építkezős” részt hozta kicsit emberibb formára, addig én a konyhával és a fürdőszobával foglalkoztam, utána a szobák következtek. Nagyjából rend […]
Tovább
Vacsora…
Vacsorára elmentünk a városba és találkoztunk Márk meg Simonával egy új kebabos helyen. A kaja jó volt, kissé kacifántos eljutni odáig, össze vissza kell kavarogni az egyirányú utcák között, de […]
Tovább
Beteg hétvége
Egész hétvégén kornyadoztam. Negyed filmeket néztem meg, bele aludtam, köhögésre ébredtem, teát ittam, majd kezdtem az egészet elölről. A tegnap estére úgy tűnt sokkal jobban vagyok, de ma délelőtt az […]
Tovább
Kaja az úton és mellékhatások
Az útra (kb 800km vezetés, meg egész napos jövés menés) vittem tojást, bacon szerű szalonnát, kevés vajat és sajtot. (nyolc tojás volt összesen… egy kimaradt a képről). A fenti képen […]
Tovább