A dolgok állása

Komolyan mondom, igen ritkán látni kicsi kocsit amit a sofőrje vezetni is tudjon. Minél kisebb a kocsi, annál nagyobb idióta van a kormány mögött. Ha meg vezetni és esetleg parkolni is tud, akkor tutti nem az ő kocsija. Tiszta röhej, hogy a kamionosok a bazi nagy masinákat szépen sorba teszik, mindegyik párhuzamos a másikkal meg a vonalakkal, de a kicsi suttyók még akkor se tudnak megállni ha sok helyük van.

Ma hazaérünk. A lakás előtt szoktunk parkolni, hol itt hol ott ahol van hely. Most áll egy autó. Látszik, hogy nem parkolt rendesen, csak megállt. Kb másfél méterre a járdától van “félrehúzva”. Nem viccelek. Mellette egy kocsi nem fért volna el, csak úgy ha max lesúrolja az ő és a másik oldalon parkoló tükrét. Megálltam mögötte. És valahogy az alap jóérzésről feltételeztem volna, hogy piránda drága arrébb húz kb 15 centit, mert akkor én is legálisan elférek, nem állok a garázs előtt. De ez a majom meg se mozdult. Még csak jelét se adta annak, hogy érdekelné a dolog. Szerencsére tippeltem, hogy hamarosan elmegy a picsába, így amíg Zember kipakolt én vártam és csak csóváltam a fejem. Végül jött egy másik kocsi, aki NEM tudott elmenni miatta… és akkor se baszott rá. Megvárta amíg a valaki akit várt nagy kómotosan megérkezett, elrendezte a csomagokat, beszállt, megigazította még a rúzst és utána végül elindult én meg be tudtam állni a sárga vonalon túl… Katasztrófák. Komolyan.  Zember azt mondta, szerencsére nem vagyunk kő gazdagok, meg nincs valami nagy terepjárónk, elől vasakkal, mert ezt a libát biztosan eltolta volna fél méterrel odébb.

Néha annyira rosszul esnek ezek, el se tudom mondani. Tudjátok mikor van az az általános csömör, a kétoldali ember undor, az utálkozás, hogy ott bassza meg az összes idiótát a vihar, de tényleg egy öt percnyi jóindulat ha szorulna abba az idióta fejükbe, akkor talán még egy jó világ is lehetne. Mert ennek a picsának is csak annyit kellett volna tennie, hogy nem az utca közepén áll meg, és nem foglal el kettő darab parkoló helyet.

Én elfáradtam 42 körül. Szerintem ha megérem a nyolcvanat, egyedül vetem le magam a sokadikról, mert mire oda jutok rettenetes emberekkel lesz tele a világ.

Jött egy wizaires hírlevél miszerint új járatot indítanak, Castellon-Budapest között. Gyorsan be is léptünk és lefoglaltunk egy oda vissza utat julius 31-augusztus 28-ra. Az ár nagyon jó, kb 1/4-be került mint amennyiért most a másik járatokra lehet helyet kapni ebben az időszakban. Igaz, ez nem pont haza visz és valami busszal fogunk végül hazaérni, de hát ennyi pénzért ez nagyon jó megoldás lesz. Most várni kell, hogy a foglalás véglegesítve legyen, mert valami fura okból kifolyólag nem lehetett online fizetni csak banki átutalással.   Amúgy már le volt fújva a repülővel való menetel, és azt tárgyaltuk, hogy kocsival menjünk. A helyzet az, hogy én rettenetesen utálok repülni. A járaton ami hazavisz a jegy már  több mint 1000 euróba került volna kettőnknek és  akkor inkább kocsival megyünk. Az lehet, hogy 1200-ba kerül, de autózni és vezetni mindketten imádunk és már ki is néztük az útvonalat egy icipicit másfele mint amerre már voltunk. Lévén augusztus, nyugodtan kerülhettünk volna a hegyek fele – mhhmmm Pireneusok – és biztosan ismét csodás élményben lett volna részünk. Na de ezért az árért (kettőknek 200 oda vissza + busz) már  marad a repülőzés, csak végre lássam a foglalást véglegesítve.

Amúgy ez ideális eset. Ez a  reptér S. szomszédasszonytól kb 20 kilométerre van, sima és üres autópálya vezet arra fele. Megkérnénk őt, hogy vigyen ki, és hogy hagyjuk a kocsit nála, mert majd egy hónapig sok lenne a reptéri parkolóban, és valószínűleg ő lenne az aki utánunk jön. Ha ő nem tudja ezt megoldani, akkor megbeszéljók Si és M-el ugyanezt, ők is közel vannak, náluk is van hol parkolni az utcán, ház előtt a kocsit anélkül, hogy gond legyen belőle.

Ah basszus kezdünk szenilisek lenni. Ha elmondom!!!

Képzeljétek el, szombaton elmentünk a csomagot kiváltani amit anyósék küldtek. Cserébe mi is küldtünk nekik egy pár apróságot, de ehhez be kellett rohanni az egyik boltba és megvenni ezt azt ami még hiányzott pontosabban valami édesítő szer és spéci mustár amit az unokaöcsi szeret.  Mivel a boltban bolondokháza volt – baszottul nagy sorok, tömeg mindenhol, sehol egy kosár, mi csak befutottunk, összekapkodtuk ami kellett és indultunk is a kassza fele. A kocsinál derült ki, hogy Zember véletlenül kicsempészett egy mustárt. Az úgy történt, hogy kezében volt három, majd megnézett valami Wasabi krémet és míg azt nézegette, az egyik mustárt a zsebébe tette. És a nagy sorban állás meg sietség közepette nem tűnt fel, csak a kocsinál mikor a kulcsot kereste, hogy hoppá egy mustárral több jött ki a boltból.

Délelőtt nem volt “jó” internetünk. De ez igazából csak mentség, mert használható internetünk volt, visszakapcsoltuk a még működő ADSL vonala.  Alapvetően inkább az történt, hogy nagyon nem volt kedvünk a számítógép előtt gubbasztani, így kihasználtuk az “oh nem megy az internet” okot és elmentünk megvenni a szigetelő anyagot a plafonhoz. Ez már nagyon esedékes volt, holnap szeretnénk felszerelni a gipszkartonokat és akkor erre az anyagra is szükség van…  Csodálatosan szép idő volt kint, olyan, hogy nem is nagyon volt kedvünk visszajönni. Ragyogóan sütött a nap, a dombon lefele menet elláttunk a csodálatosan kék tengerig. Az előző éjszakai szelek kitisztították a levegőt, nem volt párás és homályos mint gyakran lenni szokott ha túl meleg van.

Visszavittük a Movistarnak az összes divájszát, a hölgy aki átvette meg is jegyezte, hogy ezek nem is voltak használva…. Nyilván, hogy nem, egyik szolgáltatásra se volt szükségünk, csak a drágalátos cég nem adta volna külön az internetet… Az drágább lett volna egyedül mint így csomagba.  Na mindegy, jó, hogy megszabadultunk tőlük és remélhetőleg az összes internet gondunk megoldódik. Az új cég jelezte, hogy ezen a héten még lesznek megszakítások – ez a hét amúgy ingyen van – de utána minden fullon működni fog.

Most pont dolgoznom kéne, miközben nekem erősen nincs kedvem. De muszáj…

😀 uff…. A nagy szél miatt másfél napot nem tudtunk fával fűteni. Az történt, hogy a füst ahelyett, hogy kiment volna… a lakásban landolt. Azóta is füst van, kb olyan mint amikor az ember rengeteg füstölt szalonnát hozott haza.

Kellemes volt ez a nap a maga egyszerűségében 🙂 Délelőtt megérkezett az új router, ami segítségével most már ide az iroda részlegre is eljutott a megfelelő sebességű internet. Valami gond volt a vonallal, akadozott egy ideig, felhívtuk a céget, azok VÁLASZOLTAK, (nem mind a tipikus spanyol internet/telefon cégek akik fizetős hiba bejelentő hiba vonallal várják a kedves klienseket) és kiküldtek a környéken levő technikust. Mondták, hogy tudnak a bajról és egy valami “izét” kell kicserélni egy oszlopon, egy két nap és helyre kerül minden. Panaszra nincs ok, a hónap végéig ingyen van a net, utána lesz csak számlázva és már így is ígéretes, hogy nem hazudoztak össze vissza arról, hogy esetleg valami gond is lehet. Reméljük megtartják ezt a jó szokást.

Az internet maga az álom, bár még csak fél sebességgel megy (miután átcserélik a fentebb említett “izét”, várható a full sebesség).  Képzeljétek el, valami álom úgy dolgozni, hogy közben nem kell kitépdesnem a hajamat és a végtelenségi várnom egy két oldal beletörődése között.  A lakásunk egyik óriás nagy hibája történetesen az internet lehetetlensége volt és ez most megoldódott!!!

A hűtőnk teljesen üres volt, így vásárolni indultunk. Előbb a Lidlbe visszavittünk egy nadrágot, amit a múlt héten vettünk Zembernek. Valahogy nem volt kényelmes, bár beérte, és így nem volt értelme megtartani. Innen az Aldi fele vettük az irányt, úgy vettük észre ott olcsóbb a zöldség, felvágott és húsárú is. De útközben benéztünk egy “Cash Domestic” nevű boltba, amit ebben a közeli városkában csak vagy 2 hete fedeztünk fel. Másik helyen már voltunk és ott meglepően gazdag volt a hús/felvágott és sajt választék, így ezt is szemrevételeztük: jó ötletnek bizonyult, mert itt is szuper ez a részleg. A bosszantó erre fele, hogy a bolti hús felhozatal általában nagyon korlátozott, van néhány vágás féle és orrvérzésig csak azt tolják. Csodaszépek a szeletelt húsok, de már nagyon unom hogy mindig ugyanazt a három-négy féle húst lehet venni.

Innen az Aldiba mentünk még mindenféle egyebet beszerezni és a nagy nap tiszteletére a kosárba került olyasmi ami egyébként nem szokott 😀 egy narancslikör, két amaretto (leszállított áron volt és imádom kávéval), Zember becsempészett egy tortát is a kosárba. Fél vagyonba került, de hát néha alkoholt is kell venni 🙂

Innen hazajöttünk, nagyon finom hamburgert reggeli-ebédeltünk… majd egy sorozatot néztünk és a vége az lett, hogy jól elaludtunk. Telefon csörgésre ébredtünk, az olivai barátaink hívtak jókívánságokkal majd még mocorogtunk egy picit és most kezdődhet a meló 😀 Szerencsére ma már másnap van.

Amúgy igen finom ez a narancs akármi likőr kávéval!!!