Házunk tája

Miért kell nekem mindig az ami nem lehet???

Megjegyzés / Házunk tája, Világgá Megyek / Bejegyezte: /

A minap arról beszélgettünk Zemberrel, hogy amint befejezzük a lakást*** (erre még visszatérek) kéne vegyünk két kis motort és menjünk világgá. Mivel már eléggé vének vagyunk, és a fene se akar sofőriskolába járni, ezért olyan motorral szemezünk amire nem kell külön jogosítvány, mert jó a B. Ez 125 köbcentit jelent. Igazából ez tökéletesen megfelel, nem akarunk mi nagyobbat, mert minek. Ez is megy százzal, ezzel is épp úgy meg lehet dögleni mint egy sokkal nagyobb motorral és igazából csak lazán szeretnénk jönni menni olyan helyeken ahol akár kocsival is mehetnénk de motorral mókásabb. Itt ugyanis több ezer kilométer  jobb rosszabb aszfaltos út van mindenféle falvak és városok között, vagy távolabbi települések között ahova érdekes lenne elmenni, és csak menni és menni és ha valami nem felel meg, visszafordulni és másfele menni miközben mindegyikünk vezeti a kis motorját.

Ja időközben persze, hogy beleér a kezem a bilibe és felébredek, mert hát nyilván a lakás befejezésére szükséges pénz is akadozik és nyafogok egy hete, hogy alig van melóm meg egyebek… de azért álmodni kell és lehet. Végül is pocsék szürke lenne minden ha nem lennének efféle illúzióim.

Éppen ezért kitaláltam, hogy de jó lenne automata sebesség váltós motort beszerezni. Erre kiderül, hogy az nem is olyan egyszerű dolog. Avagy persze, lehet venni scootert, n+1 modellt és féle fajtát, nagy részük automata sebesség váltós, de aminek igazi motor formája van azt  már nem gyártják vagy épp nem hozzák ide. A francba. A scooter meg olyan “nagymamás”… olyan mintha a tévé előtti fotelben ücsörög az ember. Szóval el vagyok szomorodva, hogy az elméleti motoros túrázásaim az elég távoli jövőben meghiúsultak azért mert olyan motor ami nekem kell nem nagyon van, ha van nem itt és ha új akkor olyan kibaszottul drága hogy az én kis másodkézből motort venni álmomba nem fér be.

***A lakás befejezése amire visszatértem… hát ma megint olyan volt mintha felpofoztam volna saját magam a realitással. Mert végig néztem a lakáson ami valljuk be még mindig a káosz közepe de ha azt nézem honnan indultunk… akkor szépen haladunk és fantasztikus fejlődés van… és rájöttem, hogy a tervezett két évre már nem nagyon van esélyünk… Mert lesz ez 3 is. Ha belegondoltam mennyi anyagot kell még megvenni, hány gipszkarton lapot kell felhozni, az ajtókat, a konyha bútort, lefesteni a többi bútort… be kell vallanom, hogy MA alaposan elment a kedvem az egésztől és nagyon szomorú lettem emiatt. De hát ez van, tudtuk, hogy lesznek ilyen mély pontok… és most épp eljött egy.

Updét:

Azért valami ilyesmi megfelelne: tehát van és létezik csak nem spanyolországban. És már nem gyártják. És elég kicsike, úgyhogy lehet Zembernek valami nagyobb akármi kéne.

Kymco K-Pipe 125

 

 

Újabb “műalkotás” bemutatása következik…

Megjegyzés / Házunk tája, Ilyen kis izék / Bejegyezte: /

Azt hiszem ha “fail” blogot nyitnék, remek témákkal tudnék szolgálni. Engedjétek meg, hogy bemutassam a következő elcseszett pólót:

A Bauhausba járva megvettem egy doboz festéket amiben 6 drb alap szín van. Tervem az volt, hogy elszórakozok a sok rossz pólóval amivel rendelkezünk, Zember munkás pólóival és közben meg tanulok. Még jó, hogy most is egy kissé rozoga használt fekete pólónak estem neki, mert a végeredmény nem jó. Jobban mondva nem annyira jó, hogy az utcára kimenjen vele az ember.

A festékek meg kimondottan szarok.  Lehet, hogy fehérre festve jól néznének ki, de feketén nem jó. A piros festéket nézegetve, azt hittem, hogy nagyon fog látszani a fekete anyagon. Az előző, ugyanolyan márkájú réz színű festék tökéletesen takart, nagyon szép lett a festett rész, így el se képzeltem, hogy az a vad piros amivel festegetek az szinte nem is fog látszani az anyagon. Végül fehérrel is rá kellett menjek, annyira szánalmas volt a piros és a végeredmény meg egy ronda rózsaszín.

Azt meg se merem említeni, hogy nagyon bénám elfelejtettem az anyag alá egy kartont tenni, így a póló háta csupa csupa festék lett. Nagyon átütött. Nyilván… pedig első alkalommal erre gondoltam, de most valahogy elfelejtettem. Szerencsére ezt még meg lehetett menteni, mert a festegetés befejezése után rögtön a fürdőszobába szaladtam az “alkotásommal” és hideg vízzel ki is jött a festék a hátsó részről.

De ez is tanulságos, remélhetőleg legközelebb nem felejtek el valamit rakni a rajz alá, és ezután ilyen festéket biztosan nem veszek, mert nem felelnek meg a célnak.

A rajzon is kell még javítani, szegény sárkány első lába olyan mintha meg lenne dagadva 😀 A sárkányt amúgy nem én rajzoltam, ne ijedjetek meg ennyire tehetséges nem vagyok, a pixabay.com oldalról szedtem össze. Az eredeti rajzon módosítanom kellett, szerencsére vektor formátumban van, így nem volt nehéz.

A lentebbi meg az én átdolgozásom, most már kijavított első lábbal. Még van egy két dolog amit meg kell igazítani ezen  a képen, vannak ahol a távolságok túl kicsik ahhoz, hogy a vágó géppel jól kijöjjön.

Na de van itt nagyobb baj ám.  Muszáj lesz beszereznem valami jó féle transzfer papírt, mert az ilyen kis apró mintákat másképp kb lehetetlen felvinni a pólóra. Én egy sima átlátszó vinillel próbálkoztam aminek az eredménye az lett, hogy erősen kellett harcolnom vele, hogy elengedje a sárkányomat.  Az alap mintaként szolgáló anyag se jó. Nem ragad megfelelően a pólóra, és itt ott a festett részen látszik, hogy alá futott az anyag.

Egy mosás után fog kiderülni az is, hogy a “negatív” nyoma az véglegesen ott fog maradni, agy eltűnik.

A legnagyobb gondom, hogy megfelelő anyagokat szinte lehetetlen beszerezni “amatőr” mennyiségben. A transzfer anyag 50 vagy 100 méteres tekercsekben van, és bár nem kimondottan drága, de ennyi esetén azért szépen megugrik az összeg. Nekem meg kb 10  méter kitartana egy fél évet. Nyilván fogok venni, mert szükségem lesz rá, de amíg nincs meg a kicsi szoba, addig olyan vészes ilyesmire költeni a pénzt, nem is nagyon van ahova tegyem.  A nehezebb dió a sablonnak megfelelő ideális anyag megtalálása lesz. Mert ez nagyon jól kéne ragadjon, de mégse annyira, hogy végül nyomot hagyjon a pólón.  Az anyag árusok se igazán segítenek. Az amazonon, ahonnan ezt azt talán beszerezhetek, olyanok vannak, hogy T95 transzfer. Na baszki és ez mire jó??? Milyen ragacs van rajta, erős vagy gyenge? Nehogy elmondanának valamit mert az ember még megtudja mit is vesz.

Sikertelen kísérlet

Megjegyzés / Házunk tája / Bejegyezte: /

Az alábbi videó utasítását (majdnem) követve nekiálltam kísérletezni.

Nem volt itthon acetonom, csak acetonos körömlakk lemosóm, amiről kiderült, hogy nem a legjobb. Nagyon gyorsan feláztatta a papírt,mikor leszedni készültem, a papír el is szakadt középen. Lenyomat van, de felismerhetetlen, mivel épp a szeme hiányzik az állatnak amivel én próbálkoztam. Még nem teszem félre ezt a “megoldást”, de előbb beszerzek acetont. És lehet egy valami féle más papírral is kéne próbálkozzak, hátha az nem ázik fel ennyire. Van valami papírom amire fogok tudni nyomtatni (elméletileg).

Ha sikerül így lenyomatot készíteni, az nagyon jó lenne 😀 Előbbre lépnék a százezer ismeretlenes probléma megoldásában, arra, hogy miként lehetne itthon, nem túl sok befektetéssel mókás és vicces pólókat készíteni úgy önmagunknak mint barátoknak, ismerősöknek.

Tegnap végig néztem egy “screen printing” videót, és persze elméletileg olyan egyszerű, hogy ihaj 😀 Aztán eszembe jut ex pasim, aki ilyen helyen dolgozott és megengedte volt nekem, hogy szórakozzak… és míg ő fél kézzel és két újjal tökéletes lenyomatokat készített, az én összes próbálkozásom béna lett 😀 Elméletileg persze, hogy könnyű, csak a gyakorlat hiányzik hozzá.

Hadd ne mondjam, a legeslegnagyobb ismeretlen az anyagok körül van jelenleg. Kéne valami anyag amivel szórakozhassak, de legyen jó, hogy azzal tanuljak, de az vagy nagyon drága, vagy elérhetetlen, vagy pont nem tudom mit kéne megvenni a sok lehetőség közül. Kismillió ragadási szint és egyéb jellemző van. Mi a fenének kell minden ennyire komplikált legyen?

Most textil festéket is keresek. Hadd ne mondjam, hogy ez se egyszerű feladat. Az egyik “szállítóm” nyilván az amazon, nincs is minek más boltot keressek amíg én se tudom mit csinálok vagy mivé leszek ha nagy leszek. Hiába van kismillió termék, nem tudom melyiket válasszam. Aminek jó a visszajelzése minőségileg annak nincs megfelelő színe. A másik meg kurva drága. Szóval ufff de nagyon…

Mindezek mellett meg ott van az állandó kérdésem, hogy mi a francot is akarok? Ismét “karriert” váltani? Hogy miért kergetek olyan vad és merész álmokat amelyek egy vasárnap délután felmerültek? Boltot nyitni ilyesmivel? Ja, hogy még bolt sincs és boltot bérelni pénz  sincs? És hiába bérelném, hirdetésre sincs pénz és még nem beszélem a kliensek nyelvét. Oh whatever. Végül is hobbinak jó, elszórakozok a kudarcaimmal, és a bénázásokkal és végül is még nem került annyiba, hogy ne érdemeljek meg egy marék ecsetet, pár festéket és néhány fél órát azzal az idővel amit ezen dolgok babrálásával és felkutatásával töltök. Szerencsére egy halom kiszuperált “munkáspóló” vár a dizájnolásra.

A Leroy Merlin meg kapja be

Megjegyzés / Házunk tája / Bejegyezte: /

Az is biztos, hogy egy csavart se fogok venni soha többet ebből a boltból. Ismét beigazolódott, hogy a drága és szar termékek boltja ez.

A budi fedő takarítása közben lettem figyelmes arra, hogy a zsanér teljesen meg van “rozsdázva”, azaz nagyon csúnya lett az elméletileg inox felület.  Pedig becs szóra nem pisil senki a budifedőre és mégis mi a francért fizettünk egy csomó pénzt ha ennyire gyagya a minőség?  Kétségtelen, hogy eddig a legszarabb minőségű minden amit megvettünk a lakáshoz az a Leroyból származik… Lehet, hogy csak az itteni, helyi kirendeltség dolgozik szar szolgáltatókkal, de azért nem nagyon hiszem, mert a termékek univerzálisan jelen vannak a honlapon keresztül, teljesen függetlenül attól, hogy melyik boltból veszi meg az ember. Mindegy is, én többet ide nem megyek vásárolni az is biztos.