Ilyen kis izék

Dizájnerfail

Első ránézésre remek ötletnek tűnik… de tovább szemlélve, valami nem stimmel. Nagyon nem stimmel. Miféle mosógép ez? Van lyuk a közepén ahol a kagyló szifonja elfér? Ja nincs, a kagylónak még lefolyója sincs, de szerencsére van túlfolyója. A fenti dizájn szerint a vizet vagy kézzel kimered vagy mindig hagysz benne három ujjnyi koszos vizet.  (Képek innen)

Utálom…

Van ez a sarok kanapé, ami ággyá nyitható. A formájával nincs túl sok bajom, a színe meg szürke, tehát “elfogadható” a legtöbb helyen. Ellenben az agyvizem felfő amikor látom, hogy az extra “ágy” rész, ami általában rejtve van, az más színű, anyagú mint az ágy többi része. Kérdem én… MENNYIT spóroltak azzal, hogy ezt ilyen drapp maradékból gyártották le és nem a szürke vászonból amivel az ágy többi része burkolva van?  Ezt én nem venném meg, mert hát akkor is zavar ha csak akkor látom ha fél évente kinyitom az ágyat.

Újabb “műalkotás” bemutatása következik…

Azt hiszem ha “fail” blogot nyitnék, remek témákkal tudnék szolgálni. Engedjétek meg, hogy bemutassam a következő elcseszett pólót:

A Bauhausba járva megvettem egy doboz festéket amiben 6 drb alap szín van. Tervem az volt, hogy elszórakozok a sok rossz pólóval amivel rendelkezünk, Zember munkás pólóival és közben meg tanulok. Még jó, hogy most is egy kissé rozoga használt fekete pólónak estem neki, mert a végeredmény nem jó. Jobban mondva nem annyira jó, hogy az utcára kimenjen vele az ember.

A festékek meg kimondottan szarok.  Lehet, hogy fehérre festve jól néznének ki, de feketén nem jó. A piros festéket nézegetve, azt hittem, hogy nagyon fog látszani a fekete anyagon. Az előző, ugyanolyan márkájú réz színű festék tökéletesen takart, nagyon szép lett a festett rész, így el se képzeltem, hogy az a vad piros amivel festegetek az szinte nem is fog látszani az anyagon. Végül fehérrel is rá kellett menjek, annyira szánalmas volt a piros és a végeredmény meg egy ronda rózsaszín.

Azt meg se merem említeni, hogy nagyon bénám elfelejtettem az anyag alá egy kartont tenni, így a póló háta csupa csupa festék lett. Nagyon átütött. Nyilván… pedig első alkalommal erre gondoltam, de most valahogy elfelejtettem. Szerencsére ezt még meg lehetett menteni, mert a festegetés befejezése után rögtön a fürdőszobába szaladtam az “alkotásommal” és hideg vízzel ki is jött a festék a hátsó részről.

De ez is tanulságos, remélhetőleg legközelebb nem felejtek el valamit rakni a rajz alá, és ezután ilyen festéket biztosan nem veszek, mert nem felelnek meg a célnak.

A rajzon is kell még javítani, szegény sárkány első lába olyan mintha meg lenne dagadva 😀 A sárkányt amúgy nem én rajzoltam, ne ijedjetek meg ennyire tehetséges nem vagyok, a pixabay.com oldalról szedtem össze. Az eredeti rajzon módosítanom kellett, szerencsére vektor formátumban van, így nem volt nehéz.

A lentebbi meg az én átdolgozásom, most már kijavított első lábbal. Még van egy két dolog amit meg kell igazítani ezen  a képen, vannak ahol a távolságok túl kicsik ahhoz, hogy a vágó géppel jól kijöjjön.

Na de van itt nagyobb baj ám.  Muszáj lesz beszereznem valami jó féle transzfer papírt, mert az ilyen kis apró mintákat másképp kb lehetetlen felvinni a pólóra. Én egy sima átlátszó vinillel próbálkoztam aminek az eredménye az lett, hogy erősen kellett harcolnom vele, hogy elengedje a sárkányomat.  Az alap mintaként szolgáló anyag se jó. Nem ragad megfelelően a pólóra, és itt ott a festett részen látszik, hogy alá futott az anyag.

Egy mosás után fog kiderülni az is, hogy a “negatív” nyoma az véglegesen ott fog maradni, agy eltűnik.

A legnagyobb gondom, hogy megfelelő anyagokat szinte lehetetlen beszerezni “amatőr” mennyiségben. A transzfer anyag 50 vagy 100 méteres tekercsekben van, és bár nem kimondottan drága, de ennyi esetén azért szépen megugrik az összeg. Nekem meg kb 10  méter kitartana egy fél évet. Nyilván fogok venni, mert szükségem lesz rá, de amíg nincs meg a kicsi szoba, addig olyan vészes ilyesmire költeni a pénzt, nem is nagyon van ahova tegyem.  A nehezebb dió a sablonnak megfelelő ideális anyag megtalálása lesz. Mert ez nagyon jól kéne ragadjon, de mégse annyira, hogy végül nyomot hagyjon a pólón.  Az anyag árusok se igazán segítenek. Az amazonon, ahonnan ezt azt talán beszerezhetek, olyanok vannak, hogy T95 transzfer. Na baszki és ez mire jó??? Milyen ragacs van rajta, erős vagy gyenge? Nehogy elmondanának valamit mert az ember még megtudja mit is vesz.

De mihhééééért???

Caroline Channing vinnyogása jut eszembe amikor erre gondolok…

Valami ehhez hallható hangokat kezdtem el utánozni magamban amikor megláttam, hogy egy újabb “ismerős” jelölt be fészbukon. Immár ő lesz az ötödik akit valószínűleg nem jelölök vissza. Nem értem, mit is akarhat tőlem egy expasim testvére, akivel talán 2 vagy 3 alkalommal találkoztam életemben és annak is már tizenöt éve… Szóval passz. Maradjunk csak nem ismerősük.

 

Utánfutóval tolatni

Kissé megpirult az arcom a napon, de nagyon jó délelőttünk volt. Egyik barátunknak a kocsijával és kis utánfutójával kimentünk gyakorolni a tolatást és parkolást utánfutóval. Három “tanonc” volt és egy aki tudta mit csinál. Örömmel jelentem, hogy sokkal könnyebb mint amire én számítottam (nekem ez teljesen lehetetlennek tűnt) ellenben igen sok gyakorlatra lenne szükség, hogy igazából menjen. Ma végül is csak annyit csináltunk, hogy egyenes vonalban hátrafelé menni, ne “jackkinfe”-olni az utánfutót illetve betolatni egy parkoló helyre. Ehhez egy jó nagy üres terület állt rendelkezésünkre, szóval bátran lehetett idétlenkedni 😀

Készülők a házra 😀 Mert ahhoz már fogunk venni egy utánfutót az is biztos!!!

Drukkoltok?

Így bízz a patikusban…

Elbattyogtunk ma a patikáig, hogy vegyünk valami gyógyszert ami a betegségünkből való kilábalást segíti, gyógyítja vagy akár csak placebo hatással a tüneteket enyhíti.  4 dobozért 30 eurót hagytunk ott…  Hümmögtünk egy sort, “drága a gyógyszer erre fele”, majd vásárolni mentünk és végül hazajöttünk. Itthon megnézegettem mit vettünk … és ekkor esett le, hogy tulajdonképpen “hókuszpókusz” verzióját a standard gyógyszereknek: paracetamol és aszpirin van a dobozokba, mindenféle modern kiszerelésbe.

És itt kissé felment a cukrom. Mert micsoda faszság az, hogy a drágalátos patikus…akinek a tudásában ugye bízol, meg mind azt verik a fejedbe, hogy kérdezd meg a patikusod, gyógyszerészed meg orvosod… az tulajdonképpen átver. Méghozzá azzal, hogy eladja neked a lehető LEGDRÁGÁBB verzióját ugyanannak a gyógyszernek anélkül, hogy említést tenne az olcsóbb változatról is.

Egy doboz paracetamol, 40 pirulával, “no name” 1,18 euró. Egy doboz “brand name” tasakos paracetamol 6,70 euró. Azért nem kis különbség ha engem kérdeztek.

Úgyhogy legközelebb majd előbb megkérdem Dr. Google-t, hogy milyen gyógyszerek vannak. És majd konkrétan fogok kérni egy doboz sima mezei paracetamolt és ő meg dugja fel magának a brand name cuccát ahova akarja. És  ha nem ad? Akkor kifordulok és elmegyek máshova. Vagy szépen haza jövök és megrendelem online. Másnapra kihozzák… (megnéztem, van rá lehetőség).

Ellenben a patikának, patikusnak és a mögöttük álló gyógyszer cégnek azt kívánom, hogy egyszerre törjön el szilánkosra mindkét kezük és utána forrjon össze görbén.

Csodálkozunk ha kövérek az emberek???

Meg mindenféle gondjuk bajuk van???? Hogy a fészkes fenébe ne lenne…

Bemegyünk a boltba és olyan egyszerű dolgot akarunk venni, hogy JOGHURT. Tudjátok mit látok? Joghurtnak nevezett színes, cukrozott pasztákat amelyben minden van csak egészség nem. Több száz ilyen gyümölcsös, olyan cukrozott szar van és mindegyik boltban alig található 1 féle cukor nélküli natúr joghurt. Ez azért borzasztó…

 

Voltunk a Dedemanban…. Ekkora csalódást!!!

Még az interneten néztem meg, hogy van nekik egy fajta konnektoruk ami egészen jónak néz ki. Megnéztük a múlt héten és megfelelőnek találtuk, de mielőtt rohantunk volna megvenni, egy csomó egyebet kellett elintézni és amíg nem tudtuk, hogy marad-e pénzünk az összes konnektort meg kapcsolót megvenni, nem akartunk úgy maradni, hogy nem marad pl. fogorvosra.

Aztán… ma elmentünk, hogy beszerezzük a portékát. És nagy meglepetésünkre nem volt elegendő konnektor. Eddig minden rendben, nem ez okozta a csalódást. Kiszámoltuk, hogy a konnektorokból minimum 24drb kellett volna és csak 14 volt. Oké… álldogáltunk a polc előtt, számoltuk, hogy esetleg 2 tv csatlakozó, a másik néhány földelés mentes sima dugasz megtenné stb… amíg megjelent valami alkalmazott. Azaz elment mellettünk és nagy ívben leszarta, hogy mi ott ácsorgunk és nem tudjuk mitevőek legyünk.. Mikor a második és harmadik is teljesen levegőnek nézve elment mellettünk a dolgára, az egyiket megszólítottuk, hogy mégis…. ez ránk mordult, hogy mindjárt…. még vártunk. Eltelt még vagy tíz perc mikor megjelent egy másik alkalmazott… akit megint megkérdeztünk, hogy “hello…izé az lenne a kérdésünk”. Ez is intett, hogy mindjárt… és szépen tovább suhant. De csodák csodája megjelent egy harmadik pasi… akit valamelyik előző küldhetett, mert ilyen kis kerekes liftes micsodával jött, fel is emelte önmagát a felső polcra, ahonnan leemelt kettő darab dobozt. Belenézett a dobozokba, lehozta őket, letette a teljesen MÁSFAJTA konnektorok tetejére, majd átadta a szekerét egy másiknak és ő tovább állt. Bizony EGY VAK HANGOT NEM MONDOTT: mi kis gyanútlan naiv butuskák álltunk továbbra is, azt gondolva, hogy ez elment a számítógéphez megnézni, hogy hol és merre és majd visszajön a helyzetjelentéssel.

Erre tudjátok mi történt? SEMMI… Az alak egyszerűen elment, anélkül, hogy egy baszott hangot adott volna. Legközelebb mikor ismét arra járt… már egy másik klienssel dumálgatott nagy vidáman, minket meg üvegnek tekintve kikerült. Megkérdeztük, hogy mégis mi a helyzet, mire nagy kegyesen kibökte, hogy “hát nincs konnektor”…

Jaj baszod alásan… Tudja a fene, lehet, hogy megszoktuk és túl sokat várunk el ettől a kissé hátra maradott civilizációtól… de azért valahogy azt, hogy visszajelez nincs több, ekkorra várható, lesz, nem lesz, nem tudjuk…mégiscsak szerintem az elvárt viselkedések közé tartozik.

Ez már annyira felhúzott, hogy el is indultunk kifele. A kosárban hagytunk valami 40drb cuccot amit már összeszedtünk, hogy basszák meg, tegyék majd ők helyre… Tudjátok ezt egy cégnél amelyik rendesen bánik velem, nem csinálom meg, mert nekem ez tiszttelenség és illetlenségnek számít. Ha szeretem az adott boltot akkor egyszerűen rászánom azt a pár percet, hogy mindent a helyre tegyek, oda ahonnan a kosárba pakoltam, és kifele menet a kosarat is letegyem a helyére. Nos itt már nem volt ilyen késztetésem.

A Praktikerbe is elmentünk, ott sajnos nem volt ez a fajta konnektor és ott már az olcsóbb az már csúnyább és minőségileg jóval gyengébb volt.

Így hát akkor maradunk a sógor megoldásával, ő a cégnél ahol dolgozik be tud szerezni olcsóbban valami jobbacska modulárisokat, az valamivel drágább lesz, de hát nem két hétre készül a kapcsoló meg konnektor.

A Dedeman meg kapja be.