Egyre gyakrabban van olyan érzésem, hogy valami fél-tragikomédiába kerültem, ahol az író nagy kegyesen kiosztja a sorscsapásokat a szereplőkre, csak azért, hogy a “lehetne az élet jó” érzést teljesen kiirtsa […]
Egyre gyakrabban van olyan érzésem, hogy valami fél-tragikomédiába kerültem, ahol az író nagy kegyesen kiosztja a sorscsapásokat a szereplőkre, csak azért, hogy a “lehetne az élet jó” érzést teljesen kiirtsa […]