Akik a Micimackó Módszer szerint járnak el, úgy találják majd, hogy efféle már velük is jó néhányszor megesett. Nehéz megmagyarázni – csak példával lehet – de így van. A dolgok mindig épp a kellő időben, a kellő módon történnek. Legalább is olyankor, ha hagyjuk, hogy megtörténjenek, amikor együttműködünk a körülményekkel, ahelyett hogy így szólnánk: “Ez kész képtelenség, ez így nem mehet”, és majd összetörjük magunkat, hogy minden másképpen történjék. Ha a Dolgok Működési Módszerével összhangban állunk, akkor minden a kellő módon működik, gondoljunk közben bármit is efelől. Később, a történtekre visszanézve így szólunk: “Ó, most értem csak! Annak azért kellett megtörténnie, hogy ez megtörténhessen, és ez azért történt így és így, hogy az megtörténhessen…” És ekkor rájövünk, hogy ha megtettünk volna minden tőlünk telhetőt, akkor sem jutottunk volna jobb eredményre, és hogyha még erőlködtünk is volna, nagy-nagy összevisszaság sült volna ki belőle
Micimackó és a Tao