Sexenio de Morella

Megjegyzés / Spanyolország, Tekergéseink / Bejegyezte: /

Ellógtunk ma.  Egy kicsit távolabbi nagyon érdekes faluban jártunk. A neve Morella, egy szikla tetején levő vár köré épült falu – mini város a semmi kellős közepén. Az oda vezető út kanyargós, rengeteg szerpentinnel és csak zöld erdő meg valami mező szerűség veszi körül. Vannak még a közelben icike picike települések itt ott, de alapvetően egyik sem valami nagy.

Ennek a településnek az egyik eseménye a Sexenni, a hat évente egyszer megrendezett nagy ünnep.  Ez ha jól tudom két hét ünneplést jelent… a város fő utcái teljesen fel vannak díszítve, mindenféle felvonulásokat tartana, események vannak és persze tömegnyomor. A szervezés jelen esetben egészen jó volt. A városhoz közeledve a kocsikat egy óriási nagy mezőre terelték, ami parkolónak volt kinevezve. Amíg a szemed ellátott kocsi sorok. Az embereket meg buszok szállították fel a várfalhoz és persze ugyanazok a buszok vissza. A jegy 2,5 euróba került fejenként, oda vissza utazást tartalmazta. Ki mikor érkezett akkor szállt fel és így el volt kerülve, hogy ellehetetlenüljön a bejárat, de igazából az egész település is. Számítottunk arra, hogy sokan lesznek, de ahhoz képest, hogy szerda volt… pffftt… hát döbbenetes milyen sokan voltak.

Ez a kapu pont a másik oldalon van és bentről fotózva.

És íme a kavalkád… kedves, szép, érdekes, kissé giccses az én szememben – pedig nekik sok esetben ez a népviselet. Fura látni a “függöny” ruhákat.. mikor én egy igazi székely népviseletre gondolok úgy mint hagyományos ruházat.  Ami számomra döbbenetes látvány az a sok fiatal, gyerek, felnőtt részvétele ezeken az eseményeken.  A felvonulások résztvevői, a díszítők munkája, a zenélő csapatok stb. Mind mind mind részesei ezeknek az eseményeknek, otthon ilyesmi egyszerűen nem létezik.  Fantasztikus élmény belecsöppenni egy teljesen idegen kultúrába és tágra meredt szemekkel bámulni, “hogy mik vannak”.

P.S. A papír virágok csodaszépek voltak… nem tudom elképzelni sem mennyit dolgozhattak rajta. Valahol középen vannak képek, amennyire lehetett bezummoltam őket.

Többféle tematika volt az utcákon keresztül. És tuti nem láttunk mindent…

Székek

Megjegyzés / A dolgok állása / Bejegyezte: /

Előttte – utána 😀

Nem lehet kapni fehér-barna széket ami egyszerű, szép és olcsó is legyen. Ha nem, akkor hát csináltam magunknak fehér-barna széket.

Iroda

Megjegyzés / A dolgok állása / Bejegyezte: /

Pénteken teljesen lazán ébredtem annak tudatában, hogy szombat van. Akkor  jutott el az agyamig, hogy csak péntek amikor megláttam a piacot.  Fura volt, mert így hosszabb lett a hétvége 😀

Gyorsan elmentünk vásárolni, mert kb semmi kaja nem volt itthon, majd nekifogtunk kipucolni az kis szobát ami ezentúl irodának fog szolgálni. A legutóbbi takarítás óta szinte teljesen feltelt törmelékekkel, szerszámokkal és új csempével . ami a balkonra fog kerülni. A törmelék nagy részét lehordta Zember, amire már nem volt erő meg energia, azt kihordtuk szépen a balkonra egy két napig. Lemostam a balkon ajtót, felmostam a földet és összeszereltük az íróasztalokat.

Erről egy kép itt:

Az íróasztalok az Aldiból származnak, nem voltak túl drágák. Nem is a legesleglegebbek, de a célnak meg fognak felelni, legalább is pár évig nagyon jó lesz ez. Kissé káromkodással volt tele tűzdelve az összeszerelésük, ugyanis az utasítások nagyon kaotikusak és gagyik voltak, szerencsére rendelkeztünk már annyi bútor összeszerelési tapasztalattal, hogy végül csak a helyére került minden.

Eredetileg nem így képzeltük… de hát így a legjobb. Ha a gépek egymás háta mögött vannak akkor kissé korlátozzák a helyet, de így mindketten nagyon kényelmesen elférünk.  Azonban a “rések” miatt valami deszkákat kell beszerezzünk és a hiányzó részeket “beborítsuk” vele.

Szerencsére láttam a Bauhausban olyant amire szükségünk van, nem is olyan katasztrófálisan drága, legközelebb nagyon pontosan lemérjük mi mekkora és méretre vágatjuk itthon meg csak összeszereljük az egészet. Részben jó is, hogy így alakult, mert a fa meg a fehér fogja váltogatni magát.

Mivel jelenleg nincs pénz bútorra, marad ez a komód ami iroda bútornak fog funkcionálni egy ideig:

A  szerkentyűt áthoztuk ide, hogy legyen hova tegyük a nyomtatót, de ez még le lesz festve fehérre. A fiókok már “munkálat alatt” vannak, jövő hét végére elméletileg ez is és a hálószobába kerülő szekrény is meglesz.

Mérges brékdáwn

Megjegyzés / A dolgok állása / Bejegyezte: /

Nem kéne mérges legyek, de nagyon is az vagyok… Jön a mikulás, ezért vagyok ilyen paprika jancsi, no meg mindenféle szir meg szari és mikor nincs pénz, akkor erősen elővesz a rossz kedv. Most meg pont ez van. A pénz erősen fogyóban, amíg megérkezik és hozzáférhetővé válik a másik addig sok idő eltelik stb… Na megoldódik, meg kell, hogy oldódjon, de addig is itt né beszélek ám összevissza mert az mindig segít.

Miért kell nekem mindig az ami nem lehet???

Megjegyzés / Házunk tája, Világgá Megyek / Bejegyezte: /

A minap arról beszélgettünk Zemberrel, hogy amint befejezzük a lakást*** (erre még visszatérek) kéne vegyünk két kis motort és menjünk világgá. Mivel már eléggé vének vagyunk, és a fene se akar sofőriskolába járni, ezért olyan motorral szemezünk amire nem kell külön jogosítvány, mert jó a B. Ez 125 köbcentit jelent. Igazából ez tökéletesen megfelel, nem akarunk mi nagyobbat, mert minek. Ez is megy százzal, ezzel is épp úgy meg lehet dögleni mint egy sokkal nagyobb motorral és igazából csak lazán szeretnénk jönni menni olyan helyeken ahol akár kocsival is mehetnénk de motorral mókásabb. Itt ugyanis több ezer kilométer  jobb rosszabb aszfaltos út van mindenféle falvak és városok között, vagy távolabbi települések között ahova érdekes lenne elmenni, és csak menni és menni és ha valami nem felel meg, visszafordulni és másfele menni miközben mindegyikünk vezeti a kis motorját.

Ja időközben persze, hogy beleér a kezem a bilibe és felébredek, mert hát nyilván a lakás befejezésére szükséges pénz is akadozik és nyafogok egy hete, hogy alig van melóm meg egyebek… de azért álmodni kell és lehet. Végül is pocsék szürke lenne minden ha nem lennének efféle illúzióim.

Éppen ezért kitaláltam, hogy de jó lenne automata sebesség váltós motort beszerezni. Erre kiderül, hogy az nem is olyan egyszerű dolog. Avagy persze, lehet venni scootert, n+1 modellt és féle fajtát, nagy részük automata sebesség váltós, de aminek igazi motor formája van azt  már nem gyártják vagy épp nem hozzák ide. A francba. A scooter meg olyan “nagymamás”… olyan mintha a tévé előtti fotelben ücsörög az ember. Szóval el vagyok szomorodva, hogy az elméleti motoros túrázásaim az elég távoli jövőben meghiúsultak azért mert olyan motor ami nekem kell nem nagyon van, ha van nem itt és ha új akkor olyan kibaszottul drága hogy az én kis másodkézből motort venni álmomba nem fér be.

***A lakás befejezése amire visszatértem… hát ma megint olyan volt mintha felpofoztam volna saját magam a realitással. Mert végig néztem a lakáson ami valljuk be még mindig a káosz közepe de ha azt nézem honnan indultunk… akkor szépen haladunk és fantasztikus fejlődés van… és rájöttem, hogy a tervezett két évre már nem nagyon van esélyünk… Mert lesz ez 3 is. Ha belegondoltam mennyi anyagot kell még megvenni, hány gipszkarton lapot kell felhozni, az ajtókat, a konyha bútort, lefesteni a többi bútort… be kell vallanom, hogy MA alaposan elment a kedvem az egésztől és nagyon szomorú lettem emiatt. De hát ez van, tudtuk, hogy lesznek ilyen mély pontok… és most épp eljött egy.

Updét:

Azért valami ilyesmi megfelelne: tehát van és létezik csak nem spanyolországban. És már nem gyártják. És elég kicsike, úgyhogy lehet Zembernek valami nagyobb akármi kéne.

Kymco K-Pipe 125