Sikertelen kísérlet

Az alábbi videó utasítását (majdnem) követve nekiálltam kísérletezni.

Nem volt itthon acetonom, csak acetonos körömlakk lemosóm, amiről kiderült, hogy nem a legjobb. Nagyon gyorsan feláztatta a papírt,mikor leszedni készültem, a papír el is szakadt középen. Lenyomat van, de felismerhetetlen, mivel épp a szeme hiányzik az állatnak amivel én próbálkoztam. Még nem teszem félre ezt a “megoldást”, de előbb beszerzek acetont. És lehet egy valami féle más papírral is kéne próbálkozzak, hátha az nem ázik fel ennyire. Van valami papírom amire fogok tudni nyomtatni (elméletileg).

Ha sikerül így lenyomatot készíteni, az nagyon jó lenne 😀 Előbbre lépnék a százezer ismeretlenes probléma megoldásában, arra, hogy miként lehetne itthon, nem túl sok befektetéssel mókás és vicces pólókat készíteni úgy önmagunknak mint barátoknak, ismerősöknek.

Tegnap végig néztem egy “screen printing” videót, és persze elméletileg olyan egyszerű, hogy ihaj 😀 Aztán eszembe jut ex pasim, aki ilyen helyen dolgozott és megengedte volt nekem, hogy szórakozzak… és míg ő fél kézzel és két újjal tökéletes lenyomatokat készített, az én összes próbálkozásom béna lett 😀 Elméletileg persze, hogy könnyű, csak a gyakorlat hiányzik hozzá.

Hadd ne mondjam, a legeslegnagyobb ismeretlen az anyagok körül van jelenleg. Kéne valami anyag amivel szórakozhassak, de legyen jó, hogy azzal tanuljak, de az vagy nagyon drága, vagy elérhetetlen, vagy pont nem tudom mit kéne megvenni a sok lehetőség közül. Kismillió ragadási szint és egyéb jellemző van. Mi a fenének kell minden ennyire komplikált legyen?

Most textil festéket is keresek. Hadd ne mondjam, hogy ez se egyszerű feladat. Az egyik “szállítóm” nyilván az amazon, nincs is minek más boltot keressek amíg én se tudom mit csinálok vagy mivé leszek ha nagy leszek. Hiába van kismillió termék, nem tudom melyiket válasszam. Aminek jó a visszajelzése minőségileg annak nincs megfelelő színe. A másik meg kurva drága. Szóval ufff de nagyon…

Mindezek mellett meg ott van az állandó kérdésem, hogy mi a francot is akarok? Ismét “karriert” váltani? Hogy miért kergetek olyan vad és merész álmokat amelyek egy vasárnap délután felmerültek? Boltot nyitni ilyesmivel? Ja, hogy még bolt sincs és boltot bérelni pénz  sincs? És hiába bérelném, hirdetésre sincs pénz és még nem beszélem a kliensek nyelvét. Oh whatever. Végül is hobbinak jó, elszórakozok a kudarcaimmal, és a bénázásokkal és végül is még nem került annyiba, hogy ne érdemeljek meg egy marék ecsetet, pár festéket és néhány fél órát azzal az idővel amit ezen dolgok babrálásával és felkutatásával töltök. Szerencsére egy halom kiszuperált “munkáspóló” vár a dizájnolásra.

Heti összevissza

Alaposan belenyúltunk a sütőre félretett összegbe.  Egyik része a kocsira fog elmenni a másikat meg elköltöttem én ha már úgyis hozzá kellett  nyúlni. Megvettem a vákuum csomagoló masinát. A Tefal Vacupack Plus-ra esett végül a választásom, elsősorban azért, mert nagyon elegem van a pocsék minőségű sziri szari “noname” márkákból és a Tefal-al eddig elégedett vagyok, de főleg azért a Plus mert véletlen promóció volt és fele árban lehetett megkapni. Valami 15 euróval került többe mint a Tefal Vacupack Classic amit eleve venni akartam.

Hadd ne mondjam, hogy már készültem visszatenni a dobozba, hogy a gép valamiért nem működik mikor végül rájöttem, hogy mégis hogyan kell használni. A használati útmutató teljesen gagyi, szart sem ér, nem lehet megérteni belőle semmit. Valami idétlen rajzok vannak csupán meg “hibakezelési útmutató” teljesen béna javaslatokat tartalmaz csupán.  “Ha a zacskó nincs a vákuum rekeszbe helyezve, helyezze helyesen a vákuumrekeszbe”. Na jó nem épp ez, de valami nagyon hasonló “logikus” utasítás.

Azóta be is csomagoltam a tegnap vásárolt kolbászt 4 drb zacsiba, ami 4 étkezésre elég lesz, és az szuper jó ebben, hogy egy egy ilyen román boltos vásárlás alkalmával nem kell fulladásig a román cuccokat enni, nehogy megromoljanak, hanem szépen beosztom, bevákumolom őket kisebb adagokba és a hűtőben sokági eláll így.  Így bőven ráér majd havonta egyszer arra menni és mégis el leszünk látva ezekkel a földi javakkal is.

Nagyon várom, hogy meglegyen a konyha meg a sütőm is. Ugyanis elkészült ételeket is simán lehet vákuumozni, így lesütök mondjuk egyszerre több csirkecombot és kettesével elrakom olyan napokra amikor  nincs időm vagy kedvem főzni.

 


A lakás halad, minden nap alakul valami. Most például a helyére kerültek az “elő keretek” az ajtóknak. Nem tudom ki találhatta ki ezt a megoldást, de áldásom küldöm felé, mert így befejezhetünk minden faltöréssel járó munkát anélkül, hogy megvegyük az ajtókat, amire jelenleg pont nincs pénz. Az ajtók meg rendelkeznek valami kis kerettel ami ezzel az elő kerettel jön össze csatolva de az ajtó beszerelése már csak egy kis fűrészporral fog járni. Megvan a folyosó villanyszerelése is illetve a plafon is, a két lámpával.

Tegnap épp firtattuk, hogy mi legyen a következő lépés, de még mindig annyi van, hogy tök mindegy mivel folytatja. talán a szobák falainak a glettelése lesz soron, előkészíteni mindent festés előtti állapotra, hogy utána lehessen a padlócsempét lerakni.  Végül úgy döntöttünk, hogy “majd meglátjuk”, valamivel csak folytatja majd Zember.


Még volt legalább 10 dolog amit meg akartam említeni, de végül elfelejtettem így bizonyára nem is volt fontos.

Újságírás ma… “Yanni vagy Laurel” szindróma

Nos nézzétek feleim…

A Cnn valamikor – talán- valamire való hírújságnak számított.  Az igazság az, hogy nem emlékszem mennyire volt megbízható hírforrás így lehet mindig is szenny és szar volt. Akkor meg elnézést, hiszen csak folytatják “önmagukat”. Azonban ilyen “cikkecskéket” betenni egy híroldalra, hogy “Mit hallasz? Yanni vagy Laurel-t” mert ez “összetörte az internetet és ketté választotta Amerikát” ez kissé… hát tudja a franc, idétlenül hangzik.  Mármint nekem valahogy elszáll minden de minden hitem egy ilyen “újságba” ami nem egyéb mint szenzáció hajhász álhírek hajszolása.

 

újságírás 2018. Cnn